Éljen a holland gasztronómia!
Tegye fel a kezét, aki különösebb gondolkodás nélkül meg tud említeni pár holland nemzeti ételt! Szerintem nem csak az én családomban, illetve baráti körömben merül fel idegen országokról beszélgetve a kajakérdés az első helyek egyikén - azaz, jó-jó, látnivalók, múzeumok, biztos szép hely, de mit esznek ott?! Nos, a holland konyháról nekem az elején konkrétan semmi nem jutott eszembe. Aztán kis gondolkodás után beugrott a krumpli, valószínűleg Belgium közelsége miatt, esetleg a hal, ha már ott a tenger, és persze a sajt meg a sör, de hát csak nem azokkal laknak jól. Azóta kicsit árnyaltabb képet kaptam a helyzetről.
A holland konyha megítélése az angoléval vetekszik - aki tud is róla valamit, az sincs elájulva tőle. Maguk a hollandok sem büszkék rá, érzik, hogy a különböző szendvicsfeltétek nem jelentik a gasztronómia csúcsát. Éhen halni persze itt sem kell, a nemzetközi konyha erőteljesen jelen van, úgyhogy van miből válogatni, de emellett megismertem néhány tradicionális holland ételt is.
KENYÉR+KENNIVALÓ
Belsős információ szerint egy átlagos nap étkezés szempontjából valahogy így néz ki: kenyér reggelire, kenyér ebédre, és valami meleg este. A kenyérfogyasztás kultúrájára külön kiegészítő iparág épült: millióféle kenyérre kenhető, zömében édes krémet lehet találni a boltok polcain. A legalapabb talán a mogyoróvaj, aminek meglepetésemre óriási kultúrája van itt, de ezzel és a Nutellával nincs vége: mindenféle csokikrémet, vagy a mézeskalács-ízű keksz (Speculoos) krém változatát is kenhetjük a kenyérre. Ha az eddigiek nem hangzottak túl egészségesen, akkor íme egy újabb reggeli kenyérvariáció, ami őszintén szólva még nem vonzott annyira, hogy kipróbáljam, de állítólag tényleg szeretik: ez pedig a vajas kenyér szórócukorral (hagelslag) vagy csokireszelékkel meghintve. Igen, ezeket a reszelékeket itt nem tortadíszítésre, hanem kifejezetten a kenyér megszórására árulják...
Az édes variációknál talán kevésbé érdekesek a sonkás-sajtos és egyéb sós feltétek, de ezekből is óriási a választék, ami arra enged következtetni, hogy ezeket is előszeretettel fogyasztják. Minden szabadtéri piacon megtalálható a tosti, azaz a két szelet megtöltött toastkenyérből készült melegszendvics, és vannak erre szakosodott reggelizős-ebédelős helyek is, ha a friss kenyér már túl unalmas lenne.
SAJT, TEJTERMÉKEK
Ami a sajtokat illeti: rengeteg van belőlük, de ez nem ért meglepetésként. Itt talán ez az az étel, amiből a legsimább közértben is jobbat és többfélét lehet kapni, mint otthon. A gouda és edami hazájában gumis vagy morzsolódós trappistát nem érdemes keresni, helyette kóstolhatunk különböző pestós, chilis, zöldfűszeres, de levendulás, gyömbéres vagy akár sörös sajtot is. Nem kell persze túlbonyolítani a dolgokat: az ízesítetlen sajtokból is találunk különböző ideig érlelt változatokat, csak győzzünk választani.
A nagyszámú tehénpopulációnak és a kedvező körülményeknek köszönhetően a többi tejtermék is híresen jó. A joghurtok kifejezetten finomak, és megint az édesszájúaknak kedvezve, van egy tejesdobozban árult, csokis/vaníliás/gyümölcsös, folyékony pudingra emlékeztető különlegességük is, a vla.
MOGYORÓVAJ ÉS -SZÓSZ
Beszéljünk egy kicsit külön is a földimogyoró-kultuszról, amely az országban uralkodik. Talán az elsők között tűnt fel, hogy nem kell a boltot feltúrni mogyoróvajért: központi helyen, jól láthatóan sorakoznak az üvegek mindenhol. A darabos/sima variáción túl extra ízesítések is vannak (egyszer kóstoltam egy belga csokis-karamellásat, többet nem is mondanék...). A nálunk is egyre népszerűbb mogyoróvajon kívül itt létezik szósz formában is: ezt az egyszerre édes és sós, ragacsos ízbombát én sült krumplin kóstoltam, de egy félkész hús töltelékeként is belefutottam már meglepetés-mogyoróba. Amivel nekem semmi bajom nincsen.
SÓS FOGÁSOK
A már emlegetett meleg vacsora a sztereotípia szerint kimerül a főtt krumpliban, sült húsban, párolt zöldségben és valamilyen szószban (ez utóbbi bolti variációinak szintén külön polcsora van az üzletekben). Teljesen biztosra nem mondhatom, hogy tényleg ez a legtipikusabb fogás, de amikor Texelben egy családnál couchsurfingeztünk (utazós beszámolók régóta tervben vannak, zárójel bezárva...), pontosan ez volt vacsorára.
További tipikus rendes holland étel, amit kóstoltam, a sűrű, raguszerű borsóleves, amit zellerrel, hagymával és fehérrépával készítenek, és egyáltalán nem hasonlít az általunk ismert borsólevesekre.
Snackként, főleg alkoholt kísérő bulikajaként a bitterbollen a legismertebb, egy olajban kisütött, rántott húsgolyó, amit mustárba mártogatnak, de hasonló vonalon mozog a krokett is.
HAL
Valószínűleg rengeteg dolog van, amit még nem kóstoltam itt, de az egyik biztosan a hering. Hagyományosan nyersen eszik, hagymába forgatva (a nyers hagymakockákat amúgy szeretik random rászórni ételekre, például sült krumplira - ez a szokás kevésbé győzött meg, mint a mogyoró váratlan felbukkanásai...) csak úgy magában betolva, de lehet kifliben, szendvicsként is kérni. Akinek még így sem vonzó a nyers hal gondolata, különböző rántott halacskákat is ehet (például a tőkehalból készült kibbelinget), természetesen szószba mártogatva.
ÉDESSÉGEK
A legnépszerűbb édesség, amit mindenkivel kipróbáltatok, és ami eddig mindenkinek bejött, a stroopwafel: két vékony, ropogós ostya fahéjas, ragacsos cukorsziruppal összeragasztva. Durván édes, kicsit addiktív, de nagyon finom, főleg frissen elkészítve. Népszerű a palacsinta is, aminek egyik helyi változata a pici, levegősen pufi poffertjes porcukorral és vajjal tálalva. Nekem ez annyira nem jött be, de lehet, hogy rossz helyen próbáltam, és nem volt eléggé megsütve. Az olajban sütött, golyó formájú nasinak van édes változata is, az oliebollen. A neve (olajgolyó) nem a legmegnyerőbb, de nem sokban különbözik a mi fánkunktól.
ITALOK
A hollandok kávészeretete talán nem olyan híres, mint az olaszoké, de a többi északi néppel együtt (sőt, a legtöbb statisztika szerint őket meg is előzve) a legnagyobb kávéfogyasztók között vannak a világon. Ennél szélesebb körben híres a sörük - legalább a Heinekent mindenki ismeri, legfeljebb nem tudja (eddig nem tudta), hogy innen származik, valamint nagyon büszkék a ginjükre.
A GYARMATI MÚLT
Legalább annyi helyen lehet indonéz és szurinámi ételeket kapni, mint eredeti hollandot. Gyros helyett (na jó, a dönerezők mellett) kis túlzással minden sarkon van egy indonéz gyorsétterem, és állítólag ugyanolyan jók, mint a eredeti. Ha valaki jobban fűszerezett ételekre vágyik, érdemes ezzel próbálkozni.
MI VAN AZ EGÉSZSÉGGEL?
A fent említett ételek nagy része azonkívül, hogy az ínyencek számára valószínűleg nem kielégítően különleges, egészségesnek sem igazán mondható. Ettől függetlenül a boltokban sokféle egészséges, friss alapanyagból lehet választani, így nem nehéz kiegyensúlyozottan főzni. Állítólag az egészségügyi szabályozásokat is komolyan veszik, így a kész- és félkész ételek sem túl károsak. És mindig ott van a biciklizés lehetősége, talán ezért sem látni tömegesen elhízott hollandokat az utcán – ki tudja.
A holland konyha megítélése az angoléval vetekszik - aki tud is róla valamit, az sincs elájulva tőle. Maguk a hollandok sem büszkék rá, érzik, hogy a különböző szendvicsfeltétek nem jelentik a gasztronómia csúcsát. Éhen halni persze itt sem kell, a nemzetközi konyha erőteljesen jelen van, úgyhogy van miből válogatni, de emellett megismertem néhány tradicionális holland ételt is.
KENYÉR+KENNIVALÓ
Belsős információ szerint egy átlagos nap étkezés szempontjából valahogy így néz ki: kenyér reggelire, kenyér ebédre, és valami meleg este. A kenyérfogyasztás kultúrájára külön kiegészítő iparág épült: millióféle kenyérre kenhető, zömében édes krémet lehet találni a boltok polcain. A legalapabb talán a mogyoróvaj, aminek meglepetésemre óriási kultúrája van itt, de ezzel és a Nutellával nincs vége: mindenféle csokikrémet, vagy a mézeskalács-ízű keksz (Speculoos) krém változatát is kenhetjük a kenyérre. Ha az eddigiek nem hangzottak túl egészségesen, akkor íme egy újabb reggeli kenyérvariáció, ami őszintén szólva még nem vonzott annyira, hogy kipróbáljam, de állítólag tényleg szeretik: ez pedig a vajas kenyér szórócukorral (hagelslag) vagy csokireszelékkel meghintve. Igen, ezeket a reszelékeket itt nem tortadíszítésre, hanem kifejezetten a kenyér megszórására árulják...
Az édes variációknál talán kevésbé érdekesek a sonkás-sajtos és egyéb sós feltétek, de ezekből is óriási a választék, ami arra enged következtetni, hogy ezeket is előszeretettel fogyasztják. Minden szabadtéri piacon megtalálható a tosti, azaz a két szelet megtöltött toastkenyérből készült melegszendvics, és vannak erre szakosodott reggelizős-ebédelős helyek is, ha a friss kenyér már túl unalmas lenne.
SAJT, TEJTERMÉKEK
Ami a sajtokat illeti: rengeteg van belőlük, de ez nem ért meglepetésként. Itt talán ez az az étel, amiből a legsimább közértben is jobbat és többfélét lehet kapni, mint otthon. A gouda és edami hazájában gumis vagy morzsolódós trappistát nem érdemes keresni, helyette kóstolhatunk különböző pestós, chilis, zöldfűszeres, de levendulás, gyömbéres vagy akár sörös sajtot is. Nem kell persze túlbonyolítani a dolgokat: az ízesítetlen sajtokból is találunk különböző ideig érlelt változatokat, csak győzzünk választani.
A nagyszámú tehénpopulációnak és a kedvező körülményeknek köszönhetően a többi tejtermék is híresen jó. A joghurtok kifejezetten finomak, és megint az édesszájúaknak kedvezve, van egy tejesdobozban árult, csokis/vaníliás/gyümölcsös, folyékony pudingra emlékeztető különlegességük is, a vla.
MOGYORÓVAJ ÉS -SZÓSZ
Beszéljünk egy kicsit külön is a földimogyoró-kultuszról, amely az országban uralkodik. Talán az elsők között tűnt fel, hogy nem kell a boltot feltúrni mogyoróvajért: központi helyen, jól láthatóan sorakoznak az üvegek mindenhol. A darabos/sima variáción túl extra ízesítések is vannak (egyszer kóstoltam egy belga csokis-karamellásat, többet nem is mondanék...). A nálunk is egyre népszerűbb mogyoróvajon kívül itt létezik szósz formában is: ezt az egyszerre édes és sós, ragacsos ízbombát én sült krumplin kóstoltam, de egy félkész hús töltelékeként is belefutottam már meglepetés-mogyoróba. Amivel nekem semmi bajom nincsen.
SÓS FOGÁSOK
A már emlegetett meleg vacsora a sztereotípia szerint kimerül a főtt krumpliban, sült húsban, párolt zöldségben és valamilyen szószban (ez utóbbi bolti variációinak szintén külön polcsora van az üzletekben). Teljesen biztosra nem mondhatom, hogy tényleg ez a legtipikusabb fogás, de amikor Texelben egy családnál couchsurfingeztünk (utazós beszámolók régóta tervben vannak, zárójel bezárva...), pontosan ez volt vacsorára.
További tipikus rendes holland étel, amit kóstoltam, a sűrű, raguszerű borsóleves, amit zellerrel, hagymával és fehérrépával készítenek, és egyáltalán nem hasonlít az általunk ismert borsólevesekre.
Snackként, főleg alkoholt kísérő bulikajaként a bitterbollen a legismertebb, egy olajban kisütött, rántott húsgolyó, amit mustárba mártogatnak, de hasonló vonalon mozog a krokett is.
HAL
Valószínűleg rengeteg dolog van, amit még nem kóstoltam itt, de az egyik biztosan a hering. Hagyományosan nyersen eszik, hagymába forgatva (a nyers hagymakockákat amúgy szeretik random rászórni ételekre, például sült krumplira - ez a szokás kevésbé győzött meg, mint a mogyoró váratlan felbukkanásai...) csak úgy magában betolva, de lehet kifliben, szendvicsként is kérni. Akinek még így sem vonzó a nyers hal gondolata, különböző rántott halacskákat is ehet (például a tőkehalból készült kibbelinget), természetesen szószba mártogatva.
ÉDESSÉGEK
A legnépszerűbb édesség, amit mindenkivel kipróbáltatok, és ami eddig mindenkinek bejött, a stroopwafel: két vékony, ropogós ostya fahéjas, ragacsos cukorsziruppal összeragasztva. Durván édes, kicsit addiktív, de nagyon finom, főleg frissen elkészítve. Népszerű a palacsinta is, aminek egyik helyi változata a pici, levegősen pufi poffertjes porcukorral és vajjal tálalva. Nekem ez annyira nem jött be, de lehet, hogy rossz helyen próbáltam, és nem volt eléggé megsütve. Az olajban sütött, golyó formájú nasinak van édes változata is, az oliebollen. A neve (olajgolyó) nem a legmegnyerőbb, de nem sokban különbözik a mi fánkunktól.
ITALOK
A hollandok kávészeretete talán nem olyan híres, mint az olaszoké, de a többi északi néppel együtt (sőt, a legtöbb statisztika szerint őket meg is előzve) a legnagyobb kávéfogyasztók között vannak a világon. Ennél szélesebb körben híres a sörük - legalább a Heinekent mindenki ismeri, legfeljebb nem tudja (eddig nem tudta), hogy innen származik, valamint nagyon büszkék a ginjükre.
A GYARMATI MÚLT
Legalább annyi helyen lehet indonéz és szurinámi ételeket kapni, mint eredeti hollandot. Gyros helyett (na jó, a dönerezők mellett) kis túlzással minden sarkon van egy indonéz gyorsétterem, és állítólag ugyanolyan jók, mint a eredeti. Ha valaki jobban fűszerezett ételekre vágyik, érdemes ezzel próbálkozni.
MI VAN AZ EGÉSZSÉGGEL?
A fent említett ételek nagy része azonkívül, hogy az ínyencek számára valószínűleg nem kielégítően különleges, egészségesnek sem igazán mondható. Ettől függetlenül a boltokban sokféle egészséges, friss alapanyagból lehet választani, így nem nehéz kiegyensúlyozottan főzni. Állítólag az egészségügyi szabályozásokat is komolyan veszik, így a kész- és félkész ételek sem túl károsak. És mindig ott van a biciklizés lehetősége, talán ezért sem látni tömegesen elhízott hollandokat az utcán – ki tudja.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése